Italian Design Exhibition

Ma megnéztük az Olasz dizájnkiállítást Lackóékkal. VIP jeggyel mentünk be, amikért nagyon hálás vagyok :) Bár ha őszinte szeretnék lenni, nem vagyok benne biztos, hogy megért volna 3000 Ft-ot a tárlat, és hogy nem jöttem volna ki keserű szájízzel, ha ki kellett volna csengetnem a zsét. Mert tényleg voltak egész csinos darabok, és az is nagyon tetszett, hogy mindent meg lehetett fogdosni, ki lehetett próbálni. De egy 10-es skálán 5-ös alára értékelem az egészet.

Fügetlenül mindettől nagyon jól szórakoztunk, készítettünk sok-sok fotográfiát. A legtöbb kép megtekinthető lesz a Facebook profilomon, a telefonomról már a gépre töltöttem őket :)

Don't be affraid, I'm coming back!

Milánó szép, Milánó jó, Milánó különleges. És én újra és újra visszavágyok, visszatérek. Légköre furcsa hatással van rám, megédesíti a hétköznapjaimat, megnyugtat, inspirál. Feltölti biológiai elemem, és alkotásra késztet. Minden alkalommal jó hatással van rám, mondhatni újjászületésem bölcsője. Egy hely, ahol felfrissülök, megújulok, pihenek, szórakozok. Egy hely ahol nem csak az utcák, de az emberek is más szögből látnak engem Egy hely, ami folyamatosan csiszol, tanít. Szeretem Milánót!

És pont ezért megyek vissza. 2009 február 2-án reggel 6:00 órakor száll fel a gép Ferihegyről - bocsi anyu, de mivel 2-a hétköznapra esik, gondoltam előző hétvégén majd megünnepeljük a névnapodat. :) A vizsgaidőszak után szükségem van erre az útra... Mert lehet, hogy sokáig ez lesz az utolsó. 5 napig maradok, 7-én reggel térek vissza piciny hazánkba, és kezdem meg utolsó félévemet az egyetemen.

Kettős érzelmek harcolnak most bennem. Izgatott vagyok, de félek is picit! Repülni fogok, de felelősséget merek-e vállalni majd?

I want some stocks!

Tegnap befektetési tanácsot adtam az egyik kolléganőmnek, és hogy jól megalapozott döntést hozhassak, felhívtam az anyukámat, és megkérdeztem tőle, hogy mi a helyzet mostanság a piacon. Ő elmondta, hogy élelmiszer iparba kell fektetni, és hogy a K&H alapjait kell figyelni, mert azok most jók. Azt is megbeszéltük, hogy a gazdasági válság miatt részvénybe fektetni most eléggé kockázatos, ennek ellenére, én lecsekkoltam az OTP és a MOL árfolyamát, és ha már a Portfolio és a Yahoo! Finance közelében jártam, megnéztem néhány papírt, hogy szuperál.

Abban már biztos vagyok, hogy idén fogok venni 100 db Humet részvényt. Szegény annyira rossz, hogy ennél rosszabb nem igen lehet, történelmi minimum értéke 10 Ft volt, ma mikor utoljára néztem, akkor 34 Ft-on állt, szóval nagyot bukni nem lehet rajta :) Viszont arra is felkaptam a fejem, hogy az OTP benézett 4000 Ft alá, és meg is fogadtam magamnakl, hogy ha 2000 Ft-ba fog kerülni egy részvény, akkor majd jól bevásárolok belőle, mert ha valami, akkor az OTP soha se fog csődbe menni! És ez tény. :)

Az egyetlen probléma ezzel a részvényvásárlás dologgal, hogy már nem hozza ki a Magyar Posta a kinyomtatott értékpapírokat, hanem nyitni kell egy számlát, amire valahogy egyszer csak rákerül az a papír, amit megvettél. Ez nekem annyira nem tetszik, mert ha már veszek valamit, akkor az a minimum, hogy éjjelente megsimogathatom és magamhoz ölelhetem. Vagy ez csak nekem fontos? A csili-vili, kis cirádás, színes-szagos, kinyomtatott, arannyal futtatott papírok csak engem hoznak lázba? Azok voltak a szép idők, amikor el lehetett még dicsekedni bárkinek velük (aztán jól kiraboltak, de legalább irígykedtek kicsit). Mostmeg!? Ha valakihez odavágod a számládat, hogy nesze, itt van, tied, pár órán belül jön a SWAT, oszt tarkónlövik. Vagy az APEH jön és összeverik? Nem tudom... a lényeg, hogy borzasztó!

Once uppon a time I was in Milan

2008. Szeptember 30.

Kedves Naplóm!

Ma Milánóba megyek! Már nagyon izgatott vagyok az út miatt. Tulajdonképpen csak holnap fog felszállni a gép, de mivel a pontos indulás 6:15-kor van, a reptérre 4:15-kor kell kiérni, és este egy nagy partiba fogok menni, ezért nem vagyok benne biztos, hogy le fogok feküdni aludni. Bár az egész attól függ, hogy mennyire lesz lájtos a buli.

2008. Október 1.

Kedves Naplóm!
Megérkeztem Milánóba, és ahogy azt már előre sejtettem, nem aludtam tegnap este egy szemhunyást sem. Tisztára kész voltam a reptéren, annyira féltem attól, hogy nehogy elaludjak és lekéssem a gépet, de szerencsére sikerült ébren felszállnom. A repülőút baromi rövid volt, épp csak pislogtam egyet, mikor egy kedves légiutaskísérő kislány azt mondta, hogy le kéne szállni. Én rémülten kérdeztem, hogy mi baj a géppel, mire ő azt mondta, hogy semmi, csak megérkeztünk Milánóba. A busz út is nagyon rövidkére sikeredett, nem tudom, hogy Bergamot tették közelebb Milánóhoz, vagy csak nagyon gyorsan mentünk, de sitty-sutty megérkeztünk. Ákos a buszmegállóban várt, és mivel látta, hogy már régen nem aludtam, ő ráncigálta a gurulós bőröndömet. Sajnos dolgoznia kellett, ezért én beültem reggelizni, és sétáltam egyet a városban. Mikor hazaértünk, Ő főzött nekem egy teát, ami olyan erősre sikerült, hogy kiélesedtek az érzékeim és éjfélig pörögtem, mit egy búgócsiga.

2008. Október 2.

Kedves Naplóm!
A mai szépítő alvás után elmentünk vásárolni, és nézelődtünk a városban. Legnagyobb bánatomra főszezon volt a ruhaüzletekben, ezért nem lehetett fillérekért kincseket vásárolni, viszont nem vagyok szomorú, mert ha őszinte akarok lenni, egyik ruhadarabra sem tudtam azt mondani, hogy bárcsak megvehetném, annyira tetszik! Este Tal főzött, és életemben először Shrimp levest ettem. Nem tudom, hogy mi a shrimp magyarul, de valami rákocska. Ahhoz képest, hogy "hal" nagyon finom volt! Mindezek felett Tal egy gasztronómiai zseni, és nem csak az ízek voltak isteniek, de a tálalás is mesteri volt.

2008. Október 3.

Kedves Naplóm!
Nagyon csalódott vagyok, mert nem láthattam Ákost táncolni a Scala-ban. Sajnos tegnap és tegnap előtt sztrájkoltak a zenészek, ezért elmaradt 3 előadás, és a mai bérletes volt, ezért nem tudtunk rá jegyet venni. Bánatomban bevetettem magam az összes útba eső boltba, de ugyan az történt, mint tegnap, nem tudtam venni magamnak semmit, csak néhány apróságot a barátaimnak. Este Dario és Marco érkezett hozzánk vacsorára. Tal tonhalat csinált. Isteni finom volt, el sem hittem, hogy hal. Darioek nem zavartak sok vizet, mert bevetették magukat a számítógép elé, és a SimCity nevű játékkal keztek játszani. Nagyon izgatottak voltak a városuk miatt, mert nem akartak odaköltözni az emberek. Ákossal nem értettük, hogy mi ebben ennyire szuper, de legalább tudtunk egy nagyot beszélgetni :)

2008. Október 4.

Kedves naplóm!
A mai nap nagyon jó volt! Dél körül keltünk, vettünk műanyag poharakat, és elpakoltuk a tegnapp beszerzett törékeny dolgokat, amiket még Tal régi lakásából hoztunk el. Vacsira pizzát ettünk, este 10-kor pedig kezdetét vette a mulatság. Jött sok ember, legalább 40-en voltunk a kb 40 négyzetméteres lakásban. A házavató-szülinapi-diplomázós buli nagy népszerűségnek örvendett, jöttek táncosfiúk és táncoslányok a Scalaból, és egyszerű, földönfutó munkás emberek is: pszichológus, fodrász, restaurátor, programozó, stylist, építész... Sok mindenkivel beszélgettem, bár a balettes emberkék kicsit unalmasak voltak, érkezéskor leültek a kanapéra, és csak akkor álltak fel onnan, mikor elmentek. Összességében meg voltam elégedve, mert bár attól féltem, hogy senki sem fog velem beszélgetni, mert nem ismernek, és mert nem tudok olaszul, nagyon kedvesek voltak velem, és mindenki megpróbált angolul kommunikálni! Sajnos az egyetlen heteró vendég fiú egy szót sem beszélt angulul, és mellesleg 170cm alacsony volt ezért nem alakult ki közöttünk amore, de nem baj! Ha legközelebb Milánóban leszek, megígérte, hogy megcsinálja a hajam ingyen (igen, ő a fodrász).

2008. Október 5.

Kedves naplóm!
A mai napom igen hosszúra sikerült, 36 órán keresztül tartott. A tegnap esti buli utolsó vendége hajnali 4-kor ment haza, ezért másnap délután 2ig alukáltunk. Ébredés után kitaláltuk, hogy elmegyünk a Como tóhoz, ami nagyon közel van Milánóhoz. Semmi különös, de nagyon szép, és George Clooney-nak is van ott villája. Vonattal csak 50 perc. Szóval elmentünk oda, és valóban nagyon szép hely. Hangulatos és tiszta a levegője. Láttunk sok vadkacsát és hattyút, és lefotóztam az összes épületet, mivel nem tudtuk pontosan, hogy hol lakik az a Clooney gyerek. Nem tudom, hogy miből telik neki ezen a környéken villára, és azt sem igazán értem, hogyan képes ezt az életszínvonalat fenntartani, dehát nem sok közöm van hozzá. Mindenesetre furcsa, hogy erre képes egy agglegény. Mikor hazaértünk Milánóba, elmentünk színházba, megnéztük az Orion című modern balettet. Nagyon örültem neki, hogy ingyen volt a jegy, és hogy láthattam a Scala táncosait a szinpadon, de maga a darab nem volt elragadó. Nem szólt semmiről. És ezt nem csak azért mondom, mert Ákos nem táncolt benne! :) Este ismét nem aludtam, mert a gépem nagyon korán, reggel 8:15-kor szállt fel, ami annyit jelentett, hogy 6:15-re kellett a reptéren lenni, és a 4:45-ös buszra felszállni. A pakolással nem volt gondom, mert nem jöttem haza több cuccal, mint amennyivel kimentem. 10:30-ra be is értem dolgozni, és Budapest egyik hídján átrobogva az jutott eszembe, hogy néhány órája még a svájci hegyeket nézegettem Como-ban...

Nagyon nagyon jól éreztem magam - és szerintem ez senki számára sem meglepő! Már tudom, hogy mikor megyek legközelebb: ha minden terv szerint alakul, akkor 2009 Január 31 - Február 8 között ismét Milánó utcáinak meghódításán fogok munkálkodni. Remélem, hogy akkor majd lehetőségem lesz elmenni Firenzébe, és találkozni az Ákos által oly sokat emlegetett Luigiékkal is. De ez persze még a jövő zenéje! :)

I'm arrived

Megérkeztem Milánóból ma reggel, és most nincs elég életerőm ahhoz, hogy egy hosszú élménybeszámolót tartsak. Viszont ízelítőként megmutatom, hogy mi a különbség Európa és Olaszország között. Alapvetően úgy terveztem, hogy 2 fős amatőr színjátszókör keretében Ákossal eljátsszuk a szituációkat, de szerencsére sokan felfigyeltek már a kulturális különbségekre, és egy igen kreatív elme leforgatta ezt a videót. Jó szórakozást hozzá! :)

Ja, és tapasztalataim alapján mindegyik szituáció úgy van, ahogy azt a kisfilm mutatja. És ez legjobban akkor idegesíti az embert, amikor a reptéren sorban áll...