Tuesday, October 21, 2008

Mariann is confused!


Teljesen össze vagyok zavarodva! Hova fogok költözni, ha Amerika csődbe megy itt nekem??? Vagy Magyarország áll a szakadék szélén? Ha őszinte akarok lenni, nem tudom, hogy mi a jobb: A JFK-n megtudni, hogy az ország, ahonnan jöttem már nem létezik, de mint nem létező ország rezidense, nem léphetek be Amerikába, vagy az indulás előtt pár nappal megtudni, hogy azt az országot, amit kiszúrtam magamnak felszántották, és beszórták sóval?

Error - Error - Error

Friday, October 17, 2008

I'm a hard worker!


Ma 2 egész órán keresztül túlóráztam. Nem is tudom, hogy mi ütött belém, de így volt. Tulajdonképpen nem nagyon értem a pesti emberek habitusát. Egész nap nem történik semmi, halálra unom magam az íróasztal mögött, már 3 szintet léptem a Heroes Triviaban, és épp kezdek örülni, hogy már mindjárt vége a munkaidőnek, mikor az utolsó utáni percekben mindenki el akar végezni egy egész heti melót! Hihetetlen, hogy egyesek nem tanulnak a hibáikból. Aztán mikor azt mondod nekik, hogy bocsi, de tényleg le kell lépned, akkor hirtelen 5 percen belül lesz elfogadás, aláírás, méret, határidő, szállítás. Strange!

Legújabb kreatív barátom (a Facebook szerint már barátok vagyunk) viszont ma hiába robotolt este 7ig, sajnos nem volt leadásuk. Majd holnap. Szegényke, még nem tudja, hogy ami ma nem ment, az holnap tuti biztos Mission: Impossible! Még akkor is, ha áthelyezett munkanap van. De majd meglátjuk! :)

Azért egy pöppet irigykedem kedvenc kolléganőimre, akik a Sanoma jóvoltából délután 3h óta Wellnesseznek!

Wednesday, October 15, 2008

When I Grow Up

A Pussycat Dolls videóján felbuzdulva elkezdtem egy kicsit nosztalgiázni. Visszagondoltam gyermekkorom szép és gondtalan napjaira, és eszembe jutott egy videó klip. A Pet Shop Boys - Go West című száma. Emlékszem, amikor még nem volt zenecsatorna, néha levetítette az M1 és én úgy örültem neki, minden nap azt vártam, annyira szerettem. Most ismét meghallgattam, és képzeljétek el, tisztára az az életérzés sugárzik ebből a zenéből, amit most érzek: Irány nyugat, mert ott kékebb az ég, zöldebb a fű, tisztább a levegő, és azt lehet csinálni, amit akarunk. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy Amerikában sincs kolbászból a kerítés (nem, nincs!) és mindenért meg kell dolgozni. De ha már dolgozunk, akkor fizessenek érte. És nyugaton még mindig többet ér a munka, mint itthon! Azoknak, akik nem tudják, miről beszélek, azok nézzék meg a kis klippecskét :)



Bár nem 6 évesen jöttem rá, hogy mi akarok lenni (ha jól emlékszem, a repertoárban szerepelt csillagász, tornaedző, közgazdász) hanem csak mostanában, de akkor is vicces, hogy pont ma bukkantam rá a Monsters.com egyik hirdetésére: When I Grow Up I Wanna Work in Advertising. Röviden és tömören a videó arról szól, hogy a reklám szakma szar, 100% hogy találsz jobb állást az ő weblapjukon! Mivel minden munkának vannak árnyoldalai, ezért én mégis csak adnék egy esélyt a médiás melónak! Just to be on the safe side! ;)



Elképzelhető, hogy az, hogy most találtam meg ezeket a kis videókat nem véletlen! És mivel én nem hiszek a véletlenekben, ezért a lehet szócskát most tényre változtatnám. Szóval a videók megtalálása jel volt. Én úgy értelmezem, hogy mindig is tudtam, hogy külföldre akarok menni, csak sosem foglalkoztam eleget a kérdéssel ahhoz, hogy eldöntsem, melyik országba. Eddig nem volt bátorságom elkezdeni a szervezést, mert féltem attól, hogy mi lesz, ha megvalósul az álmom. Most már nem félek! Nem félek attól, hogy valóra válik! Nem félek a jövőtől, mert tudom, hogy mit akarok csinálni! Nem lebeg bennem olyan kérdés, hogy mi lesz majd, ha... Mert meg fogom tudni oldani! Mert én mindent elkövetek annak érdekében, hogy sikerüljön! És fog is!


Monday, October 13, 2008

FLUKE: The Hungarian Blockbuster


Amikor pár hónappal ezelőtt megtaláltam az egyetemünkön egy produkciós cég szórólapját, amin ingyenes filmvetítésre toborozták a népet, nem is sejtettem, hogy egy még be sem mutatott film tesztvetítésére fogok menni az egyik haverommal. OK, lehet, hogy Ők tök precízen ráírták az összes információt a szórólapjukra, de én csak azt vettem észre, hogy ingyen van, és hogy az időpont tökéletes :)

Szóval mikor megérkeztünk a moziba, és a rendező, Keményffy Tamás közölte, hogy tulajdonképpen ez a Mázli című film tesztvetítése, még nincs kész teljesen, és DVD-ről fog menni, nyeltem egy nagyot. Mert bár mindig is szerettem volna azon kevesek közé tartozni, akik véleményükkel megpecsételhetik egy film jövőjét, mégis lebegett felettem az elvárások fehér vászna: nem akartam beégni, hiszen még életemben nem csináltam ilyet. Aztán arra gondoltam, hogy a filmgyártó cégnek az lesz a legjobb, ha őszinte véleményemet mondom el a filmről, és nem az, ha azt írom le, amit hallani akarnak, ezért mikor a film elkezdődött a lehető legkritikusabb énemet vettem elő. Persze bennem motozkált az a nem kevés előítélet is, amit a mai magyar filmek iránt érzek, de szerencsére már az 5. percnél kiderült, hogy ez a film más lesz, mint az eddigi magyar alkotások!

A Moziplussz.hu-n nagyon szépen összefoglalják a film tartalmát:
"Ógyarmat egy osztrák-magyar határon található szegény zsákfalu. A helybeliekre a történet kezdetén rámosolyog a szerencse: felfedezik, hogy a temetőjük alatt húzódik egy olajvezeték. Gyorsan jött ötlettől vezérelve megfúrják és közösen elkezdik árulni a gázolajat, temetésnek álcázva az árúsítást. Dől a pénz! Mindenki boldog és elégedett. Egészen addig, amíg mindenki el nem kezdi a saját zsebére árulni az olajat, egymás árai alá ígérve. A baj pedig nem jár egyedül. Megjelenik a faluban az olajtársaság embere, hogy elsimítsa az ügyet, de a falu elkergeti az válságmanagert, egyenesen a rendőrség karjába. A falusiak elszántak és nem hajlandóak lemondani az olajról. Ellenállnak a karhatalomnak egy remeknek tűnő tervvel. Csakhogy a remeknek tűnő tervek nem szoktak jól elsülni..."

Hogy mi húzza ki a faulit a szarból, és hogy hogyan ússzák meg az ógyarmatiak a csodát bűntetlenül, azt nem árulom el, mert nincs rosszabb dolog a spoileres filmajánlónál!


Eddig azért nem mertem írni a filmről, mert egy titoktartási nyilatkozatot írattak velünk alá a vetítés után, de mivel ma megtaláltam a film trailerét a YouTube-on, és a bemutató Október 23-án van, úgy döntöttem, már jogomban áll a véleményezés! Mert jó! A történet kerek, az esemény folytonos, a szereplők szerethetők, és bár hihetetlenül hangzik, nem lehet előre tudni, hogy mi fog történni! Megéri rá bemenni! Én egyszer sem ásítottam! :)