Tuesday, August 31, 2010

DMV - One Perfect Hell vol 2.


Pusztán három hónap kellett ahhoz, hogy újra erőt vegyek magamon és bemenjek a DMV-be elintézni a személyi igazolványomat. Hatodik érzékem azt súgta, hogy tovább nem halasztgathatom az ügyet.

Ha már lúd, legyen kövér alapon jó előre elhatároztam magam, hogy majd én leszek az első, aki az irodához érkezik. Ügyfélfogádás hétfőtől péntekig délelőtt 8:30-tól délután 4:00-ig van. Mariannka pedig nagyon okosan már reggel 7:45-kor a metróban volt és 8:05-re meg is érkezett a helyszínre. Be kell valljam, hogy egy kicsit zavarban voltam, el is tévedtem rögtön a 33. és 34. utca között a Broadwayn. Azt láttam, hogy az egyik üzlet előtt kilóméter hosszú sor áll, de megállapítottam magamban, hogy iskolakezdési leárazás van, a szülők biztosan meg akarják rohamozni az üzletet még munka előtt, hogy a kölök tuti kapjon High School Musical-es tolltartót.

Elindultam hát a DMV iroda felé. Az iPod-on épp véletlenszerű lejátszásra volt állítvá és Lilly Allan - Fuck You Very Much című száma pont akkor ért a refrénhez, amikor belém nyilalt a flismerés: ez a töménytelen mennyiségű ember nem tolltartóért áll sorba hajnali 8:07-kor. Igen, tisztelt hölgyeim és uraim, New York fél lakossága ma reggel akart ügyintézni. Egy pillanatig azt hittem, hogy elveszítem a türelmem, és szerintem a szemem is megrándult párszor, de aztán vettem egy mély levegőt, és úgy döntöttem beállok a sorba - jobb dolgom úgysincs ezen a reggelen - és ha szerencsém van, a sorban álló emberek fele KRESZ tesztet akar írni.

Hát nem volt szerencsém, mert csak az emebrek 30%-a akart tesztet írni, azoknak is a 70%-a mögöttem állt a sorban. Viszont minden gond nélkül kiállították az ideiglenes igazolványomat potom 2 óra sorbanállás és 100 oldal The Vampire Diaries után, valamint ígéretet kaptam arra is, hogy két héten belül megjön a végleges nem vezetői engedélyem. A kis aranyos 4 évig érvényes és $9.50 volt az ára. Nem tudom, hogy milyen lesz az igazolvány képem, de van egy sejtésem. Nem jelöltem be azt, hogy szervdonor szeretnék lenni, mert ragaszkodom az újraélesztéshez. (Lehet, hogy túl sok filmet nézek, de valahogy nem bízom az orvosokban és abban, hogy mindent megtesznek a szervdonorokért... hiszen nem áll érdekükben.)

Ezennel egy újabb pipa került a "Tehendők" listámra. Ma pedig magyar idő szerint délután 5 órától tessék nekem nagyon-nagyon sok pozitív energiát küldeni, mert szükségem lesz rá! (Később elmesélem, hogy miért!)

Tuesday, August 17, 2010

Job hunting - Thoughts and Theories about today's job market


Az igazság az, hogy ezidáig babonából nem írtam egyetlen állásinterjús élményemről sem, de úgy gondolom, hogy mostmár eljött az ideje egy kis helyzet elemzésnek, élménybeszámolónak ezen a térületen is.

Ezidáig több telefonos és személyes interjút tudhatok magam mögött, és az igazság az, hogy mivel egyre gyakorlottabb vagyok bennük, úgy érzem egyre jobb is. Viszont az álláshirdetések itt is nagyon mókásak. A legtöbbnél a feladatok felsorolása után - a teljesség igénye nélkül - a következő elvárások sorakoznak :
  • minimum 5 év (lehetőség szerint inkább 7+) szakmai tapasztalat
  • A Microsoft Office programok programozói szintű ismerete
  • BA diploma (de inkább MBA)
  • Idegennyelv ismeret plusz (Mandarin, Kínai, Kóreai, Japán nagy előny)
  • Kiváló kommunikációs képesség - írásban és szóban egyaránt
  • Bizonyított vezetői képességek (szakmai gyakorlat és felsőoktatási tapasztalat is számít)
Jelen pozíció kezdő pozíció, $25-$30K éves fizetéssel (csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez valóban kezdő szintű fizetés, viszont a fent előírt tapasztalat és elvárás minimális díjazása elméletileg $75-$80K évente). Friss diplomások jelentkezését is várjuk!

Minden nap elküldöm jelentkezésemet a számomra szimpatikus cégeknek, akik épp keresnek valakit, aki szorgalmas és lelkes tagja lehet csapatuknak. Ez naponta átlagosan 15 jelentkezés - néha több, néha kevesebb. Rendszerint 5-7 cégtől kapok visszajelzést és kerül sor telefonos interjúra, és 2-3 cég hív meg személyes találkozóra. A legközelebbi interjúm holnap lesz (augusztus 18.) 11.00 órakor.

Következtetések: aki azt hiszi, hogy 1865. december 6-ával - amikor az Egyesült Államok alkotmányának 13. kiegészítését ("amendment") elfogadták és a rabszolgaságot az USA-ban törvényen kívülre helyezték - végleg megszűnt a ranbszolgaság, az nagyon téved! Mert miről is szólt a rabszolgaság? Afrikából behurcoltak embereket és dolgoztatták őket a földeken, vagy a gazda házában. Cserébe kaptak ételt, szállást, ruhát.

A modern világban ugyan ez megy, csak épp a rendszer cimkéje más: most úgy hívjuk kapitalizmus. Félreértés ne essen, én nagy kapitalista éllovas vagyok! Hiszem, hogy a pénz jó dolog, fontos dolog, és szükség is van rá, de azért lássuk meg a STOP táblát!

Mert vannak 20 év szakmai tapasztalattal rendelkező friss diplomás zsenik, de az ő órabérük nem $10-$13 hanem legalább egy nullával több. És nem, nem sorolom magam ebbe a kategóriába (mert nincs 20 év szakmai tapasztalatom :)) de úgy gondolom, hogy gazdasági válság ide vagy oda, a jó munkaerőt igen is meg kell fizetni!

Monday, August 9, 2010

Atlantic City - America's Playground


Az köztudott, hogy Amerikában a bűnök városa Las Vegas, de azt már kevesebben tudják, hogy Atlantic City Amerika játszótere. A többek között kaszinóiról, homokos strandjairól és bevásárló központjairól híres város New Jersey-ben található, autóval kb. 2 órára New York City-től. A Monopoly társasjátékot is inspiráló város nem kimondottan szép, és sajnos igen halszagú, de ezek az apró részletek feledésbe merülnek, mikor az ember belép a kaszinókba.

Hétvégén Monica barátnőm barátja Alex kitalálta, hogy pókerezni akar. Mivel Monica nem hajlandó Alex mellett ülni miközben ő játszik, és egyedül azért mégsem annyire kellemes egy kaszinóban lődörögni, ezért megkértek bennünket Joanaval, hogy kísérjük el őket. Mivel Joana sem volt még Atlantic City-be és a motelt is Monicaék fizették, nagy örömmel mentünk bele az útba, hiszen nekünk csak az italokat és az ételt kellett (volna) állni, és AC olcsóbb, mint New York. Kocsival mentünk (Lexus), amiben kényelmesen el is fértünk 4-en, és nagyon gyorsan leértünk a városba szombat este, szinte egyáltalán nem volt forgalom.

Ami amerikában még mindig nagyon tetszik, hogy a férfiak meghívják a nőket italokra a bárokban. Nos nekünk olyan szerencsénk volt, hogy nemcsakhogy meghívtak minket italokra, de épp akció volt a kaszinó egyik bárjában, és ingyen italokat szervíroztak. Így italért nem kellett fizetni. Természetesen ha az ember kaszinóban van, akkor legalább egy félkarú rablóra benevez. Nekem a kártyajátékok túl kockázatosak (a kockázásról nem is beszélve) így maradtam az imént említett "pénznyelőknél" de szigorúan minimális téttel, merthogy nem szórjuk a pénzt! Kerek 5 dollárt áldoztam be a jétékba, és kevesebb, mint 5 perc alatt 20 dollárt csináltam belőle! A csúcson kell abbahagyni felkiáltással azonnal ki is szedtem a nyereményt a gépből. És még milyen szerencse! Aki után ült le a géphez, kb. másfél órán keresztül ült ott, és nyeremény nélkül távozott. Namost lehet, hogy ő is nyert, csak nem tudott kiszállni... de én kitudtam, ami azt jelentette, hogy az étkezésem is "ingyen" volt. :)

A hazafelé út már nem volt olyan gyors, sajnos mindenki épp hazafelé tartott azon az autópályán, amin természetesen épp javító munkákat folytattak, így igen lassan értünk vissz New Yorkba. De számítottunk arra, hogy lassabb lesz a vissza út, hétvégente ugyanis szinte mindenki lemegy a Jersey Shore-ra (ami nem csak egy valóság show, hanem New Jersey igen neves strandja), vagy ugye Atlantic City-be. Ráadásul most koncertezett a The Black Eyed Peas a Cesar's-ban, így még többen voltak, mint általában.

Szóval ez a hétvége nagyon izgalmas volt, nagyon jól éreztem magamat, és nyertesként távoztam Atlantic City-ből. Legközelebb majd a BlackJack asztalt fogom megtámadni, de kizárólag azután, hogy 21 szintre fejlesztettem a kártyaszámolási technikámat! :)

Sunday, July 11, 2010

I was a tourist in New York

Az elmúlt 10 napban Vera vendégeskedett nálam, és végre olyan dolgokat csinálhattam, amit eddig nem állt módomban: turista szemmel járhattam körbe Manhattan utcáit.

Elmondhatatlanul jó érzés volt végre felmenni az épületek tetejére, bejárni az NBC stúdiót és a Lincoln Centert, elhajózni a szabadság szoborhoz, és bemenni a múzeumokba. Valamiért ezek a dolgok eddig kimaradtak, de hogy őszinte legyek, nem is bánom, mert így, hogy volt velem valaki, aki még nem látta New York nevezetességeit, volt kivel megosztanom ezt a bizonyos "első" élményt!

Szóval tanulva az élményeinkből, most idevésem nektek mindazt, amit szerintem turistaként New Yorkról feltétlenül tudni kell! (Azon kívül ugye, hogy bankkártyát itt mindenhol elfogadnak!)

1) Semmiképp sem érdemes 10 napnál kevesebb időre jönni. New York hatalmas, és rengeteg a látnivaló! Így nem csak arra van idő, hogy körberohanjunk a múzeumok termein, hanem egy-egy kiállítást végig is tudunk olvasni, és van időnk arra, hogy "megértsük" a művészt. Abban az esetben viszont, hogyha a látványosságokon kívül arra is kíváncsi az ember, hogy milyen az élet valójában ebben a városban, hogy néznek ki az utcák, érdemes több hétre jönni, mert unatkozni nem fogunk!

2) Mindenképpen szerezzünk be egy New York Pass-t! Választhatunk az 1-, 2-, 3-, illetve 7 napig érvényes passzok közül, és ezekkel rengeteg pénzt meg tudunk spórolni, sőt néhol a sorbanállást is meg lehet úszni. Mindenképp interneten (vagy a TUI irodákban) kell a kártyát megvenni, mert úgy kedvezményes, az interneten mindig van "SALE" ami miatt kedvezőbb áron lehet hozzájutni a kártyához.
Ezután a feladat csak annyi, hogy megtervezzük a napi kirándulások célállomásait, és használjuk a kártyánkat. A kártya az első használatkor aktiválódik, táhát amikor az interneten rendelt kártyákért fizetünk, nem kell kétségbe esni, hogy nem kérdezték meg, hogy mikortól szeretnénk a kártyát használni. Az átvétel is nagyon egyszerű, ha a Times Square-en lévő Planet Hollywood egységbe besétálunk, ott átvehetjük azokat a szuvenír shoppan.
És mondom, ez egy nagyon hasznos dolog, mert a legtöbb múzeumot és látványosságot ingyen nézhetjük meg, ráadásul egy csomó kedvezményre is jogosultak vagyunk általa. Grátiszként kapunk egy 160 oldalas kis könyvet, amiben le van írva, hogy mit hol találunk, és azt is megmondják, hogy milyen kedvezményre jogosít fel minket a kártya: Free entry, skip the line, vagy valami más.

3) Ha a szabadság szobrot és Ellis Island-ed szeretnénk megnézni, szánjunk rá egy egész napot, és keljünk korán! Az első komp 8:30 kor indul a Battery Parkból és kb. 15 perc alatt ér át Liberty Islandra. Ezután a kompok 20 percenként indulnak a szigetre. Nem azt mondom, hogy keljünk fel 4:40-kor és kapjuk el az elsőt, de célszerű korán érkezni, mert így elkerülhető a hosszas sorbanállás! Mi a második komppal érkeztünk a szigetre, és még így is várni kellett, mire bejutottunk a szoborba. Ráadásul akik délután 2 után érkeznek, azok vagy csak a szabadság szobrot, vagy csak Ellis Islandet nézhetik meg, mert sajnos nem lesz idejük mind a kettőre.
A jegyet a kompra a könyvesboltban kell megváltani (ha van New York Passunk), majd a jegypénztárnál lehet kérni jegyet ahhoz, hogy bemehessünk a szoborba. Ez a jegy viszont nem jogosít fel arra, hogy felmennyünk a koronába, csak a talapzatban lévő múzeumba mehetünk be vele, illetve a kilátó részre. Viszont enélkül a jegy nélkül (ami mellesleg ingyenes) nem léphetünk be a szoborba, szóval erre mindenképp figyeljünk! Ha valaki fel kíván menni a koronába, annak ezen a honlapon kell előre lefoglalnia a koronajegyet. Ha jól láttam, minimum 3 hónappal előre el kell döntenünk, hogy mikor szeretnénk megmászni a zöld hölgyet.
Én úgy gondolom, hogy a koronába való felmenetelt simán ki lehet hagyni, de ugye akinek ez minden vágyása, annak előrelátónak és élelmesnek kell lennie!

4) Ha vásárolni szeretnénk, először látogassunk el a Century21-ba (ruha, cipő, táska, kiegészítők, lakásfelszerelés) illetve a B&H-be (műszaki cikk) mert itt kedvezményesen, illetve nagyon-nagyon jó áron juthatunk hozzá márkás illetve nagyon jó minőségű árukhoz. Csak ezután sétáljunk a 5th Avenue-n illetve térjünk be a Times Square-en lévő boltokba.
Ha Abercrombie & Fitch terméket szeretnénk, azt ne a 5th Avenuen vegyük meg, mert az mindig tele van, ráadásul az esetek 99%-ban sorba kell állni, hogy bejussunk az üzletbe. Megkérdeztem: semmit sem adnak ingyen, pusztán vásárolni szeretnének ott az emberek, ami nevetséges, mert ennyire azért nem jó márka az A&F. Sőt, szerintem még drága is! Downtown-ban, a Pier 17 mellett is van egy boltjuk, ahol ugyanazt meg lehet kapni, ráadásul nincs idegesítően sok ember, és nem kell sorbanállni, hogy bejussunk. Szerény véleményem szerint a Hollister (ami szintén A&F márka) sokkal jobb bolt (szebb cuccok, jobb árak). Egyelőre csak egy van (600 Broadway) belőle, de lassan megnyitja kapuit a 5th Avenue-i üzlet is.

5) Ha épületek tetejére szeretnénk felmenni, akkor a Rockefeller Center (Top of the Rock) legyen a nappali program, míg az Empire State Building az esti. Manhattan fényei csodálatosak, ráadásul a kilátó hajnal 2-ig nyitva van, és az utolsó lift hajnali 1:15-kor megy fel. Érdemes minél később menni, mert addigra a turisták többsége elfárad, és ismét kevesebbet kell sorbanállni.

6) Ha múzeumba szeretnénk menni, akkor a The Metropolitan Museum of Art a mi helyünk! New York Passunkkal ingyen bemehetünk, és minden termet körbejárhatunk, még az időszaki kiállításokat is megtekinthetjük. Erre a programra is érdemes több időt szánni, mert a múzeum hatalmas, és minden kulturából szép mennyiségű alkotást mutat be. Szerintem például több ciprusi műkincs található itt, mint Cipruson.
Hétfőn a MET zárva van, kedd-csütörtök illetve vasárnap 9:30-kor nyitja és 5:30-kor zárja kapuit, míg pénteken és szombaton 9:30-tól egészen este 9:00-ig nézhetjük a kiállításokat.
Természetesen szeretettel vár minket még sok-sok csodálatos múzem, mint példáus a The Solomon R Guggenheim Museum, a MoMA, az America Museum of Natural History vagy a New Museum, csak rajtunk áll, hogy mennyi időt szánunk szabadságunkból művelődésre.

7) Taxit telefonon rendelni nem lehet, csak utcáról leinteni, de utazáshoz bátran válasszuk a metrót vagy a buszt, és használjuk az Unlimited Metro kártyánkat! Ahhoz pedig, hogy ne tévedjünk el, kérjünk egy térképet bármelyik metróaluljáróban lévő MTA alkalmazottól, aki a kis fülkében ül.
A metró használata szerencsére nagyon egyszerű, nem lehet eltévedni, minden szépen ki van írva. Arra viszont nagyon ügyeljünk, hogy ha már egyszer bementünk a metróba (átléptük a jegyellenőrző kaput - akkor már ne jöjjünk ki, mert 7 percig nem használhatjuk ugyan azt a kártyát, ezért ismételt belépésre csak 7 perc elteltével vagyunk jogosultak!

8) Ha megéheznénk, akkor próbáljuk elkerülnk a turista csalogató, drága és rossz éttermeket, mennyünk inkább a Whole Foods-ba, ahol friss salátákat, és egyéb kész ételeket vehetünk magunknak és helyben el is fogyaszthatjuk azokat. A választék hatalmas - grillcsirkétől kezdve, indiai ételen keresztül, a sushiig minden megtalálható - és itt biztosan mindenki talál kedvére valót!

9) Ha az utcán akarunk vásárolni: napszemüvegért maximum $5, hot-dogért pedig maximum $1-t adhatunk! Az I NY póló ára az Empire State Buildinggel szembeni I NY Store-ban a legkedvezőbb, mert itt 10db pólót kapunk $10-ért, máshol viszont csak 3db-ot adnak $10-ért. New York egyetlen olyan utcája, ahol nincs minden sarkon I NY póló árus az a 14th Street Union Square!

10) Mindig legyen nálunk útlevél, mert itt nem csak egy rendőr igazoltathat minket, hanem a kidobó fiú is, aki az előtt a bár előtt ül, ahová mi be akarunk menni. Ő az, aki konrollálja, hogy elég idősek vagyunk-e ahhoz, hogy belépjünk a bárba vagy sem. Tulajdonképpen ha nincs nálunk igazolvány, akkor egyszerűen nem enged be, szóval magunkat kíméljük meg a kellemetlenségektől, ha felkészülve érkezünk.

Azt hiszem, ez a 10 legfontosabb dolog, amit turistaként New Yorkról feltétlenül tudni kell. Szerencsére Vera nagyon jól érezte magát, és mivel hozott fényképezőgépet, ezért készítettünk képeket is. Itt meg lehet őket tekinteni!