
Barátaim nyomására beleegyeztem abba, hogy egy kisebb házavató party keretében megünnepeljük Brooklynba költözésem, meg úgy egyébként az ideérkezésem. A menü anyuci receptje alapján kukoricás csirkemell volt rizzsel, előételként pedig mexikói szalszát tálaltam nacho-val.
Nade ne rohanjunk ennyire előre, kezdjük az elején. Azt már hétfőn tudtam, hogy mit akarok készíteni, ezért gyorsan elkezdtem beszerezni a recepteket. A mexikói szalsza Ilianáék családi receptje, míg a kukoricás csirke anyu specialítása. Szerdára meg is volt a lista, hogy mit kell venni a boltban, így csütörtökön úrtakeltem. Több mint egy óra hosszát töltöttem a Whole Foods Market nevű üzletben, ami kb. akkora, mint egy nagyobb TESCO és kizárólag élelmiszert árul. Van friss, fagyasztott, félkész, kész, hideg, meleg, japán, amerikai, egyszóval a kínálat hatalmas, és minden áru gyönyörű. (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy végre találtam normális tejfölt, pontosan olyan íza van, mint az otthoninak, szóval a tejföl hisztinek vége.) Joana is velem volt és segített kiválasztani például a tökéletes csirkemelleket. Elég sokmindent vettem, 2 nagy papírzacskóba pakolták a termékeket.
Nem tudom, hogy emlékeztek-e a "Reszkessetek Betörők" azon részére, amikor a kis Macaulay Culkin boldogan vágtat haza a boltból, és egyszercsak mind a két szatyor feneke kiszakad? Aki nem emlékszik rá, az katt ide! Na szerencsére ez velem nem történt meg, de elgondolkoztunk Joanaval azon, hogy mennyire lenne vicces/szánalmas egy ilyen dolog, és megbészéltük, hogy ha valaha is ilyen előfordulna velünk, szépen csendben lekuporodnánk a földre, és felhúzott térdekkel csendben sírdogálnánk. e most őszintén, te mit tennél ilyen szituban?
Péntek reggel előkészítettem a mexikói előételt, amit úgy kell elképzelni mint egy salátát. Van benne kukorica, paradicsom, feketebab, póréhagyma, fokhagyma, koriander, kevés olivaolaj és egy lime friss leve. Apróra kell vágni a hozzávalókat, egy tálba beletenni és összekeverni. Tálalás előtt tesszük bele az olivaolajat illetve a lime levét, és friss nacho csipsszel kell fogyasztani. Ha van otthon tejföl, akkor azt egy külön edénybe ki lehet tenni, mert nagyon illik ehhez az ételhet, nagyon ajánlom mindenkinek, kiváló! A kukoricás csirke pedig a világ egyik legegyszerűbb étele, ráadásul gyorsan elkészül. A vendégek 7:00-re jöttek, ezért csak 6:00-kor kezdtem neki a főételnek. Pont időben készült el, sikerült melegen tálalni. Kicsit pánikoltam azon, hogy az általam vásárolt tejszín inkább süteményes illetve kávés tejszín, mint főzőtejszín, de a végeredmény kiváló volt. Pontosan ahogy Borcsi is mondta, kicsit testesebb, krémesebb lett az étel, és szerintem még jobban is sikerült, mint az anyué (bocsi mami, kicsit el vagyok szállva a sok dicséret miatt :))
Szóval a vendégeimnek nagyon ízlett mind az elő, mind a főétel. A vendéglistán volt egy marokkói lány, egy albán lány, egy kóreai lány, és egy félig magyar félig olasz fiú (csak hogy megtartsuk a miltikulturális környezetet). A marokkói lány imádta a krémes csirkét, a kóreai lány odavolt a szalszáért, az albán lány mindent megevett, amit eléraktam (és nem csak azért, mert farkas éhes volt, hanem azért is, mert ízlett neki) a srác pedig férfihez méltő módon mindenből többször szedett. Nagyon elégedett voltam az estével, igazán jól sikerült.
A házavatóvacsi után bementünk a városba egy UN buliba, ahová a marokói lány (Zaynab) volt hivatalos, mert épp a UN-nél szakmai gyakornok. A parti egy szálloda tetején volt, láthattuk a város fényeit illetve "csillagos" eget. A göncöl szekéren és pár csillagon kívül sajna nem "volt" más csillag az égen a nagy fényszennyezettség miatt, de sebaj, mindent kárpótoltak a kivilágított épületek.
De ezen a helyen nem sok időt töltöttünk, talán másfél órát. Nem igazán volt party jellegű ez a rendezvény, leginkább italokkal a kezükben álltak az emberek és beszélgettek. Éjfél környékén átmentünk egy klubba, ahol már zenés-téncos mulatság volt. Három terem, három különböző zenei stílus, rengeteg ember, mellkasodban dübörgő basszus. Kell ennél több?
Nem tudom miért, de valamiért vonzom a fekete pasikat. Mindegyik velem akar beszégetni, táncolni, hozzám akarnak érni. Nem vagyok rasszista - ezt mindenki tudja - de sajnos egyáltalán nem vonzódom sem az ázsiai sem pedig az afroamerikai népekhez. Szerencsére az első csoportot hidegen hagyom, szóval velük nincs gondom. És azt hiszem, mihelyst a második csoportnak az érdeklődését sem fogom felkelteni, hivatalosan is elmondhatom magamról, hogy végre csinos vagyok! Mert mint tudjuk, a fekete férfiak a széles csípőjú, vastag combú, nagy mellű nőket szeretik, és ameddig vonzódnak hozzám, addig sajna kövér vagyok. :)
Pénteken kaptam egy e-mailt az HSBC HR-esétől, hogy hétfőn reggel 9:00-kor van egy telefonkonferencia beszélgetőse a felvételiztető managgerrel, és mihelyst lesz információja az interjúm időpontjáról azonnal telefonál! Remélem hamar jelentkezik, mert már nagyon szeretnék munkát! De addig is, amíg nincs, jelentkezek állásokra, végszükség esetén pedig belépek a hadseregbe... vagy a tengerészekhez... vagy a légierőhöz... Ja nem, oda nem vennének fel, mert nem tökéletes a látásom. De nyugi, ez csak a ZS terv, több brilliánsabbnál brilliánsabb van még a tarsolyomban! :)
Megjött végre a bankkártyám, szóval holnap elmegyek a DMV-be és megcsináltatom a személyimet! Remélem most nem fognak előjönni valami újabb kifogással...
No comments:
Post a Comment