
Tegnap Nickkel voltam, elmentünk Denver-be tesztvezetni. Új autót szeretne venni, mert a mostanival már annyi probléma van, hogy nem győzi szervízbe hordani. Ráadásul 13 mérfüldet tesz meg egy gallon benzinnel (mert itt a fogyasztást úgy mérik, hogy mérfüld per gallon nem pedig liter per 100km), holott az új autók már 25-30 mérföldet is mennek. És itt nem egy nagy összeg egy új autó, kb. harmad annyiba kerülnek, mint otthon.
Természetesen felkészülve érkezett, tudta, hogy hová akar menni. Elmentünk a VW/Audi szalonba, majd a Jeep/Chevrolet szalonba. Kipróbáltunk egy Audi A4-est (nem tetszett), egy Jeep-et (ez állt a legközelebb Nick szívéhez), egy Chevrolet Camarot (a Camaro nagy csalódás volt nekem, egyáltalán nem nyújtja azt az élményt, mint amire számítottam, ráadásul alig lehet belőle kilátni) és egy Dodge Challengert (na a Dodge, az már igen! Az nem volt semmi). Szóval ha lesz annyi pénzem, hogy nyári autót tudok venni, egy ilyenre tuti beruházok... Vagy csak jól kell férjhez menni? :)
Miután kinézelődtük magunkat (röpke 4 óra alatt végeztünk is) visszamentünk Nickkékhez és barbecue-t csináltunk. Vacsora után visszajöttem a városba, és este elmentünk szórakozni a csajokkal. Bevallom, nem tudtam mire számíthatok. Joana azt mondta, hogy nem kell különösebben átöltözni, tökéletes vagyok úgy, ahogy vagyok. Én viszont mégsem akartam Pac-Man-es pólóban menni, ezért felvettem egy fekete topot.
Esküszöm, hogy még életemben nem éreztem magamat ilyen jól! Egy bárba mentünk - Ír bárba - ahol találkoztunk Joana két barátnőjével. Rendeltünk egy italt, és a bárpulthoz ültünk csevegni. Nem telt bele 5 perc, és már férfiak álltak körül bennünket, és hol egyikünkkel, hol másikunkkal beszélgettek. Itt New Yorkban ugyanis az a szokás, hogy az emberek bárokba mennek beszélgetni, italozni, ismerkedni. A zene hangosan szól, lehetőség volt táncolni is, de inkább beszélgetnek és ismerkednek az emberek. A férfiak italokra hívják meg a hölgyeket, és úriemberként viselkednek még a hullareészegek is. Nem másznak rád, nem szólnak be bunkóskodva, tényleg nagyon kellemeset lehet beszélgetni egy ilyen este alkalmával.
Én megismerkezdtem egy orosz pasival (pénzügyben van, nagy valószínűség szerint maffiózó), egy los angelesi producerrel (FOX csatorna marketing igazgatója) aki csak 4 napra jött New Yorkba, egy tengerészgyalogossal (szegány nagyon részeg volt), és egy építőipari szakmunkással (ő meg nagyon buta). Számomra nagyon meglepő volt, hogy mindenféle szemkontaktus, és előzetes biztatás nélkül jöttek oda hozzám a férfiak és kezdtek el velem beszélgetni. Azt láttam, hogy nagyon egzotikus vagyok számukra, imádják az akcentusom (ami szerintem egyáltalán nincs :)) és azt, hogy szép és magas vagyok. Nagyon jól éreztem magam, hajnali 4-kor értem haza!
Egyébként fejlemény van albérlet szinten is: úgy néz ki, hogy Queens-ben fogok lakni egy nagyszerű, csendes és zöld környéken levő kis házikóban egy lánnyal és egy fiúval. Saját szoba, saját fürdő, teljes konyha és nappali használat, és mindez havi $750,- + rezsiért (ami kb. $85). Nagyon izgatott vagyok, azt mondták, kedden visszajeleznek, hogy akkor kit választottak a 20 jelentkezőből (valamiért úgy érzem, hogy a szimpátia kölcsönös volt, és hajlanak rá, hogy én legyek a választott), és ha rám mondják az áment, akkor június 1-jén költözhetek is be!
Jah, és van mégegy nagy előnye a lakásnak: nem bánják, ha jön látogató, sőt! Akár velem a szobában, akár a nappaliban a heverőn is elaltathatok bárkit. Hát nem csodálatos? :)
1 comment:
Jaj de rossz lehetett autókat kipróbálni jaj jaj...
Pláne, hogy harmadannyiba kerülnek, mint nálunk és így meg is lehet őket venni:P
Én tutira egy musztángot próbáltam volna ki, és ha nagy nehezen túl tudnám magam tenni azon, hogy egy üzemanyag zabáló, környezet szennyező fenevad, akkor lehet meg is venném harmad annyiért:) nyihahaha
ps: nagyon izgalmasan alakulnak a kalandjaid, és számomra tökre furi, hogy albérletet kb. olyan kihívás szerezni, mint állást, hogy ilyen sok jelentkező körül téged választanak-e vagy sem:P
Azé drukkolok természetesen;)
puszÁk
Post a Comment