A mai állálsinterjú több szempontból is tanulságos volt!
Egy: Ne menny olyan városba, amit nem ismersz. Nem mintha nem lett volna jó kaland, meg szép az utazás, de azért mégis 2 óra hosszába tellt eljutni az ajtótól az ajtóig, és azért ez még itt is eléggé nagy távolság... Az igaz, hogy a vonat 46 perc alatt megérkezett az állomásra, de onnan még buszra kellett szállni... ami óránként indult.
Kettő: Ha már olyan városba mész, amit nem ismersz, győződj meg róla, hogy a munka, amire jelentkeztél valóban az, amit gondolsz. Ugyanis kiderült, hogy korántsem olyan értelemben használta a cég a "marketing" szót, mint ahogy azt én gondoltam. Itt kérem házalásról lett volna szó, a szó szoros értelmében. Ügyfeleket kellett volna gyűjteni, és face to face tárgyalni és eladni. Ha erre én nem vagyok képes.
Három: Ha az albán barátnőd, aki már két éve él New Yorkban kedvesen mosolyog rád, és azt mondja: "Nem értem, minek mész el a világ végére egy állásinterjúra egy olyan céghez, ami egy olyan városban van, amit be kellett gugliznod, de te tudod. Jó szórakozást!" gondolkozz el egy kicsit, és olvass a sorok között!
Négy: Ha azt írják a fizetéshez, hogy kiemelkedő lehetőségek, az azt jelenti, hogy jutalékot kapsz, és nincs normális fizetés.
Egyébként valóban jó megérte elmenni, mert több szempontból is okosabb leszek legközelebb, és tudni fogom, hogy mire kell figyelni. Ráadásul túl vagyok az első interjúmon, és mostmár tudom, hogy nagyjából mire számíthatok egy ilyen alkalmával. Nem csüggedünk, emelt fővel keresünk tovább. Sőt, fel fogom venni a kapcsolatot néhány fejvadász céggel, akiket ajánlottak neke, és megbeszélem velük, hogy keressenek nekem valami jó munkát - akár átmeneti megoldásként, hosszú távú lehetőségekkel - mert itt ez nagy divat. Veszteni valóm meg ugye nincs, mert nem nekem kerül pénzembe, a cégek fizetnek a fejvadászoknak a kiközvetített munkarerőért.
Posts
No comments:
Post a Comment