Amikor 1998 nyarán Kanadában voltam, sikerült megnézni belülről is a parlamentet. Arra emlékszem, hogy sokat kellett várni míg beengedtek, de amikor bejutottunk, akkor nagyon szépet láttunk. A sok zöldre emlékszem, és arra, hogy az idegenvezető az angol parlamenthez hasonlította a kanadait. Meg arra, hogy volt az angol királynőnek egy saját kis széke, amiről figyelhette az üléseket...
Viszont ma abban a megtisztelő élményben lehetett részem, hogy bepillanthattam a magyar parlament mindennapjaiba is. És nem is akármilyen módon! Politikusi ambíciókkal megáldott, szeretett jó barátom, ugyanis irodát kapott az említett épületben, ezért protekcióval - olyan részekre is belépvén, ahová pór ember nem teheti koszos lábát - tartott ma nekem egy kis tárlatvezetést.
A biztonsági átvilágítás után az irodájába mentünk. Az még nagyon alap felszereltségű, de gondolatban azonnal berendeztük, és megállapítottuk, hogy az iroda sírva könyörög néhány növény után. Lepakoltuk a cuccainkat, beszélgettünk egy kicsit, majd elindultunk utunkra.
A kupolában kezdtünk, és haladtunk lefelé szisztematikusan. Megnéztük az üléstermet (a normálisat, amiben üléseznek honatyáink), a konferencia termet (amit meg szoktak mutatni a turistáknak, mint az ülésteremhez hasonló terem), majd fényképezkedtem a koronaékszerekkel (korona a fejemen, országalma, jogar a kezemben).
Megtudtam, hogy régen, mikor még nem volt megtiltva a dohányzás a parlamentben, addig az ülések, felszólalások előtt mindig rágyújtottak egy szivarra a képviselők. Természetesen az ülésterembe a szivarokat nem vihették be, ezért egy speciálisan kidolgozott szivartartóval látták el a folyosókat, és ebbe tették bele azokat. Mikor olyan ember szólalt fel, akit érdemes volt meghallgatni, vagy jól szónokolt, na ekkor mondták azt, hogy "Ez megért egy Havannát!"
Megtudtam azt is, hogy azért nincs még hazánkban felhőkarcoló, mert érvényben van egy olyan jogszabály, miszerint nem lehet 96 méternél magasabb épületet építeni Magyarországon. Pesten csak a Parlament és a Bazilika ilyen magas.
Miután halkan elosontunk a miniszterelnök irodája előtt, lementünk az alaksorba, és megebédeltünk. Nagyon finom menzakaja volt, nagyon barátságos áron! Meg is lepődtem, hogy az "Országalma Vendéglő" milyen kiváló séfekkel és árakkal rendelkezik. Ebéd után még beszélgettünk egy keveset az irodában, majd mentünk is dolgunkra.
Nagyon emlékezetes túra volt ez, örülök, hogy 23 évesen sikerült belülről is látnom a parlamentünket! Mert azért lássuk be, bármennyire is magyarok vagyunk, a parlament, azért mégis csak egy turista látványosság, nem pedig hungarikum.
Ja, és aki komolyan vette a koronával való fotózkodást, annak most szólok, hogy csak vicc volt! :)
Hihetetlen, hogy szalad az idő! Mintha tegnap készültem volna a Xéna jelmezes fellépésemre (nem, nem akarod tudni) és sminkeltem volna Gábort, hogy Ő lehessen Jack Sparrow, a legendás kalóz... És ma, December 31-én ismét egy partira készülök, csak éppen egy másik városban.
Posts
