Tuesday, August 31, 2010

DMV - One Perfect Hell vol 2.


Pusztán három hónap kellett ahhoz, hogy újra erőt vegyek magamon és bemenjek a DMV-be elintézni a személyi igazolványomat. Hatodik érzékem azt súgta, hogy tovább nem halasztgathatom az ügyet.

Ha már lúd, legyen kövér alapon jó előre elhatároztam magam, hogy majd én leszek az első, aki az irodához érkezik. Ügyfélfogádás hétfőtől péntekig délelőtt 8:30-tól délután 4:00-ig van. Mariannka pedig nagyon okosan már reggel 7:45-kor a metróban volt és 8:05-re meg is érkezett a helyszínre. Be kell valljam, hogy egy kicsit zavarban voltam, el is tévedtem rögtön a 33. és 34. utca között a Broadwayn. Azt láttam, hogy az egyik üzlet előtt kilóméter hosszú sor áll, de megállapítottam magamban, hogy iskolakezdési leárazás van, a szülők biztosan meg akarják rohamozni az üzletet még munka előtt, hogy a kölök tuti kapjon High School Musical-es tolltartót.

Elindultam hát a DMV iroda felé. Az iPod-on épp véletlenszerű lejátszásra volt állítvá és Lilly Allan - Fuck You Very Much című száma pont akkor ért a refrénhez, amikor belém nyilalt a flismerés: ez a töménytelen mennyiségű ember nem tolltartóért áll sorba hajnali 8:07-kor. Igen, tisztelt hölgyeim és uraim, New York fél lakossága ma reggel akart ügyintézni. Egy pillanatig azt hittem, hogy elveszítem a türelmem, és szerintem a szemem is megrándult párszor, de aztán vettem egy mély levegőt, és úgy döntöttem beállok a sorba - jobb dolgom úgysincs ezen a reggelen - és ha szerencsém van, a sorban álló emberek fele KRESZ tesztet akar írni.

Hát nem volt szerencsém, mert csak az emebrek 30%-a akart tesztet írni, azoknak is a 70%-a mögöttem állt a sorban. Viszont minden gond nélkül kiállították az ideiglenes igazolványomat potom 2 óra sorbanállás és 100 oldal The Vampire Diaries után, valamint ígéretet kaptam arra is, hogy két héten belül megjön a végleges nem vezetői engedélyem. A kis aranyos 4 évig érvényes és $9.50 volt az ára. Nem tudom, hogy milyen lesz az igazolvány képem, de van egy sejtésem. Nem jelöltem be azt, hogy szervdonor szeretnék lenni, mert ragaszkodom az újraélesztéshez. (Lehet, hogy túl sok filmet nézek, de valahogy nem bízom az orvosokban és abban, hogy mindent megtesznek a szervdonorokért... hiszen nem áll érdekükben.)

Ezennel egy újabb pipa került a "Tehendők" listámra. Ma pedig magyar idő szerint délután 5 órától tessék nekem nagyon-nagyon sok pozitív energiát küldeni, mert szükségem lesz rá! (Később elmesélem, hogy miért!)

Tuesday, August 17, 2010

Job hunting - Thoughts and Theories about today's job market


Az igazság az, hogy ezidáig babonából nem írtam egyetlen állásinterjús élményemről sem, de úgy gondolom, hogy mostmár eljött az ideje egy kis helyzet elemzésnek, élménybeszámolónak ezen a térületen is.

Ezidáig több telefonos és személyes interjút tudhatok magam mögött, és az igazság az, hogy mivel egyre gyakorlottabb vagyok bennük, úgy érzem egyre jobb is. Viszont az álláshirdetések itt is nagyon mókásak. A legtöbbnél a feladatok felsorolása után - a teljesség igénye nélkül - a következő elvárások sorakoznak :
  • minimum 5 év (lehetőség szerint inkább 7+) szakmai tapasztalat
  • A Microsoft Office programok programozói szintű ismerete
  • BA diploma (de inkább MBA)
  • Idegennyelv ismeret plusz (Mandarin, Kínai, Kóreai, Japán nagy előny)
  • Kiváló kommunikációs képesség - írásban és szóban egyaránt
  • Bizonyított vezetői képességek (szakmai gyakorlat és felsőoktatási tapasztalat is számít)
Jelen pozíció kezdő pozíció, $25-$30K éves fizetéssel (csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez valóban kezdő szintű fizetés, viszont a fent előírt tapasztalat és elvárás minimális díjazása elméletileg $75-$80K évente). Friss diplomások jelentkezését is várjuk!

Minden nap elküldöm jelentkezésemet a számomra szimpatikus cégeknek, akik épp keresnek valakit, aki szorgalmas és lelkes tagja lehet csapatuknak. Ez naponta átlagosan 15 jelentkezés - néha több, néha kevesebb. Rendszerint 5-7 cégtől kapok visszajelzést és kerül sor telefonos interjúra, és 2-3 cég hív meg személyes találkozóra. A legközelebbi interjúm holnap lesz (augusztus 18.) 11.00 órakor.

Következtetések: aki azt hiszi, hogy 1865. december 6-ával - amikor az Egyesült Államok alkotmányának 13. kiegészítését ("amendment") elfogadták és a rabszolgaságot az USA-ban törvényen kívülre helyezték - végleg megszűnt a ranbszolgaság, az nagyon téved! Mert miről is szólt a rabszolgaság? Afrikából behurcoltak embereket és dolgoztatták őket a földeken, vagy a gazda házában. Cserébe kaptak ételt, szállást, ruhát.

A modern világban ugyan ez megy, csak épp a rendszer cimkéje más: most úgy hívjuk kapitalizmus. Félreértés ne essen, én nagy kapitalista éllovas vagyok! Hiszem, hogy a pénz jó dolog, fontos dolog, és szükség is van rá, de azért lássuk meg a STOP táblát!

Mert vannak 20 év szakmai tapasztalattal rendelkező friss diplomás zsenik, de az ő órabérük nem $10-$13 hanem legalább egy nullával több. És nem, nem sorolom magam ebbe a kategóriába (mert nincs 20 év szakmai tapasztalatom :)) de úgy gondolom, hogy gazdasági válság ide vagy oda, a jó munkaerőt igen is meg kell fizetni!

Monday, August 9, 2010

Atlantic City - America's Playground


Az köztudott, hogy Amerikában a bűnök városa Las Vegas, de azt már kevesebben tudják, hogy Atlantic City Amerika játszótere. A többek között kaszinóiról, homokos strandjairól és bevásárló központjairól híres város New Jersey-ben található, autóval kb. 2 órára New York City-től. A Monopoly társasjátékot is inspiráló város nem kimondottan szép, és sajnos igen halszagú, de ezek az apró részletek feledésbe merülnek, mikor az ember belép a kaszinókba.

Hétvégén Monica barátnőm barátja Alex kitalálta, hogy pókerezni akar. Mivel Monica nem hajlandó Alex mellett ülni miközben ő játszik, és egyedül azért mégsem annyire kellemes egy kaszinóban lődörögni, ezért megkértek bennünket Joanaval, hogy kísérjük el őket. Mivel Joana sem volt még Atlantic City-be és a motelt is Monicaék fizették, nagy örömmel mentünk bele az útba, hiszen nekünk csak az italokat és az ételt kellett (volna) állni, és AC olcsóbb, mint New York. Kocsival mentünk (Lexus), amiben kényelmesen el is fértünk 4-en, és nagyon gyorsan leértünk a városba szombat este, szinte egyáltalán nem volt forgalom.

Ami amerikában még mindig nagyon tetszik, hogy a férfiak meghívják a nőket italokra a bárokban. Nos nekünk olyan szerencsénk volt, hogy nemcsakhogy meghívtak minket italokra, de épp akció volt a kaszinó egyik bárjában, és ingyen italokat szervíroztak. Így italért nem kellett fizetni. Természetesen ha az ember kaszinóban van, akkor legalább egy félkarú rablóra benevez. Nekem a kártyajátékok túl kockázatosak (a kockázásról nem is beszélve) így maradtam az imént említett "pénznyelőknél" de szigorúan minimális téttel, merthogy nem szórjuk a pénzt! Kerek 5 dollárt áldoztam be a jétékba, és kevesebb, mint 5 perc alatt 20 dollárt csináltam belőle! A csúcson kell abbahagyni felkiáltással azonnal ki is szedtem a nyereményt a gépből. És még milyen szerencse! Aki után ült le a géphez, kb. másfél órán keresztül ült ott, és nyeremény nélkül távozott. Namost lehet, hogy ő is nyert, csak nem tudott kiszállni... de én kitudtam, ami azt jelentette, hogy az étkezésem is "ingyen" volt. :)

A hazafelé út már nem volt olyan gyors, sajnos mindenki épp hazafelé tartott azon az autópályán, amin természetesen épp javító munkákat folytattak, így igen lassan értünk vissz New Yorkba. De számítottunk arra, hogy lassabb lesz a vissza út, hétvégente ugyanis szinte mindenki lemegy a Jersey Shore-ra (ami nem csak egy valóság show, hanem New Jersey igen neves strandja), vagy ugye Atlantic City-be. Ráadásul most koncertezett a The Black Eyed Peas a Cesar's-ban, így még többen voltak, mint általában.

Szóval ez a hétvége nagyon izgalmas volt, nagyon jól éreztem magamat, és nyertesként távoztam Atlantic City-ből. Legközelebb majd a BlackJack asztalt fogom megtámadni, de kizárólag azután, hogy 21 szintre fejlesztettem a kártyaszámolási technikámat! :)