The preparation

Eljött hát az idő, szedelőcködni kell. Egyre másra eldönteni, hogy mi jön, és mi marad. Szortírozni a ruhákat, cipőket, gyógyszereket, könyveket, fényképeket. Lackó azt mondta, hogy el fog jönni az a pillanat, amikor rádöbbenek majd, hogy tökéletesen lényegtelen dolgokkal vettem magamat körül, és tulajdonképpen az egész életem belefér egy bőröndbe. És valóban!

Rá kellett jönnöm arra, hogy azok a dolgok, amiket eddig fontosnak és értékesnek tartottam - mint például a kavicsgyűjteményem - mind pótolhatóak, jelentéktelenek. Azok pedig, amik valóban fontosak - mint például az útlevelem vagy az anyukám - vagy nagyon picik, vagy nem férnek be a bőröndbe.

Szóval már kiválogattam azokat a ruhákat és cipőket, amiket vinni fogok magammal, összepakoltam az irataimat, felszerelkeztem gyógyszerekkel (konkrét elsősegély dobozom van, Dr. House otthoni készlete az enyémhez képest smafu), viszek ágyneműt, párnát, illatszereket, fényképalbumokat, könyveket, illetve azt a serleget, amit az utolsó Fitness versenyemen nyertem. Az a legkülönlegesebb!

Azt hiszem valamikor még a héten csapok egy próbabepakolást, csak azért, hogy még időben tudjam orvosolni az esetleges bőrönd kríziseket. Május 1-jén pedig összegyűlik a család és a barátok, és engem fogunk ünnepelni! Már alig várom! Na nem azért, mert egyre közelebb kerülök a repüléshez - bár hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem vagyok izgatott.Anya azt mondta, hogy sok-sok ajándékot fogok kapni, én pedig imádom az ajándékokat! :)

Guerrilla Subscribing...

Szóval most, hogy lassan valóban elhagyom az országot - előre láthatóan huzamosabb időre - kiválasztottam azon személyeket, akik automatikusan meg fogják kapni bejegyzéseimet e-mailben. Igen, úgy is felfoghatjuk a dolgot, hogy ráerőszakolom blogom olvasását néhány barátra és családtagra, de ezt pusztán szeretetből teszem, és azért, hogy elsők között olvashassák legújabb bejegyzéseimet - az egyébként Május 3-án megújuló - America: Here I Am című blogomon.

Commentelni továbbra is szabad, szóval elő a keyboardokkal, füstöljenek a gondolatok! :)

11 days...

Már csak 11 nap van az indulásig, ami azt jelenti, hogy egyre több dolog vár elintézésre! A repülőjegyem már megvan, és szállásom is lesz az első pár napra. Remélem hamar sikerül találnom egy jó kis albérletet, kinti barátaim szerint a lakáskeresés nagyon gyorsan megy, csak rá kell áldozni 1-2 napot az ügyre.

Az egyetlen dolog, ami aprócska fejtörst okozott az az volt, hogy az amerikaiak nem azon típusú emberek, akik mindenkiben vakon megbíznak, ezért minden bérlőn lefuttatnak egy "vagyonellenőrzést". Ez ugye biztosíték nekik arra vonatkozóan, hogy képes lesz-e az illető fizetni a bérleti díjat. Namármost én nem vagyok amerikai, ezért rajtam hiába is futtatnak le bármilyen credit check-et, nem fognak találni az ég világon semmit. Szóval nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy emiatt nem fognak nekem kiadni egyetlen lakást sem...

Viszont! Úgy gondolom, hogy egy bankszámlakivonat bemutatásával és egy szponzor (jelen esetben az egyik családi vállalkozás) magam mögé állításával elég szilárdan fogom tudni bizonyítani azt, hogy fizetőképes vagyok. Szóval ez a para sem para többé! :)

A ruhatáramat már átnéztem (töviről-hegyire) és kiválogattam azokat a darabokat, amiket magammal fogok vinni, és listát írtam azokról a holmikról, amiket még be kell szerezni. Szerencsére ez a lista nem hosszú, ezért nem fog sok időt elvenni a hiánypótlás!

Összepakoltam azokat a DVD-ket is, amiket feltétlenül magammal akarok vinni. Igen, tudom, hogy odakint 1-es régiókódú berendezések vannak, de guess what! a lap-top, amit viszek magammal 2-es régió, szóval simán lejátsza őket! Már csak csodaszép borító kell mindegyik rekeszbe, és tökéletes lesz a DVD készlet is.

Fényképalbumok... Körülbelül egy évvel ezelőtt kezdtem el dolgozni a fényképalbumaimon úgy rendesen, és szerencsére mára sikerült befejezni szinte mindegyiket. Az egyik inkább hasonlít egy fényképekkel telepakolt emlékkönyvre, mintsem fotóalbumra, de vele dolgoztam a legtöbbet, és szerintem ő lett a legtutibb! A május 1-jei partimon majd minden rokonom, barátom "kötelezve" lesz arra, hogy írjon nekem bele pár sor jókívánságot (van erre kijelölt oldal) és ezzel lesz kerek, komplett az egész.

Két nagy és egy kabin méretű (nem, nem akkora, mint egy kabin, hanem akkora, amekkorát fel lehet vinni a repülőgépre) bőrönddel tervezek elindulni. A nagy bőröndök max 23-23kg-osak lehetnek (50 pound - bizony, tanulni kell a nem metrikus rendszert, amit kizárólag az USA-ban használnak). Jelen pillanatban úgy gondolom, hogy 46kg + 10kg = 56kg férőhely elég lesz a ruháimnak, cipőimnek, könyveimnek, egyéb dolgaimnak, de majd meglátjuk. Azért reménykedek.

Nagyon várom már az utazást, és egyáltalán nem izgulok a vulkánkitörés miatt, mert a tegnapi BUD-JFK járat is megérkezett New York-ba (igaz 36 perc késéssel).

I know I've disappeared, but...

Az elmúlt hetekben annyira rákoncentráltam a német üzleti nyelvre, hogy minden létező energiámat annak tanulásába fektettem. Viszont most, hogy végre túlvagyok a nyelvvizsgán (már vagy 2 hete) újult erővel térek vissza a kibertérbe.

Az eredményre még várni kell, de úgy érzem, jól sikerült a nyelvvizsga. Nem akarok elkiabálni semmit, ezért konkrét élménybeszámolót majd csak az eredmény tudatában vagyok hajlandó közölni. Addig is legyen elég annyi, hogy a dologról a Magic-8-Ball is pozitívan nyilatkozott!

Most, hogy végre nem kötelező a német tanulás, azért önszorgalomból még folytatom, mert be akarom fejezni a könyvet. Már csak 2 lecke van hátra, és ha befejezzük, akkor olyan nyelvtudás birtokában leszek, amit bátran felvállalok bárki előtt. Már most úgy gondolom, hogy tudok németül, mi lesz akkor, ha befejezem a könyvet? :)

Ha azt hiszitek, hogy a sok felszabadult időmben a lábamat lóbázom, hát rosszul hiszitek. Minden feladat a lehető legjobbkor érkezik: most éppen egy Szervezeti és Működési Szabályzaton dolgozom. Nagyon izgalmas feladat, élvezem a megírását, az egész olyan "hasznos vagyok" érzéssel tölt el. Szeretem ezt érezni, értelmet ad a mindennapoknak!

Időközben rákattantam a sportra és az egészséges táplálkozásra. Ez azt jelenti, hogy minden napot futással kezdek, hétfőn és szerdán Hot-Iron órára megyek, csütörtökön pedig TRX-re. Tervben van a keddi TRX óra is, talán a jövő héttől be is iktatom. Ezen felül csütörtökön az óra után még szaunázok 30-40 percet, szóval mondhatjuk azt, hogy a csütörtök wellness nap.

És igen, a nagy utazásra is elkedtem készülni! Már szervezem a kiutam - előre láthatólag május 3-án utazom - és elkezdtem begyűjteni az ajánlóleveleket is a volt munkáltatóimtól. Nézegetem az álláshirdetéseket is, de eddig még csak az NBC-hez és a UBS-hez adtam be a jelentkezésemet. Az NBC-nél még mindig nyitott a státuszom (a GE honlapján meg lehet nézni az állásjelentkezés státuszát, és tisztán látszik, hogy milyen szinten van az ügy), a UBS-hez pedig még csak tegnap jelentkeztem.

Ami úgy gondolom, hogy nehéz ügy lesz, az a lakás. Innen Magyarországról elég nehéz bármit is intézni ezügyben, és sokkal magasabb így a csalások/átverések/lenyúlások százalékos esélye, mint személyes ügyintézés esetén. Mindenesetre megpróbálok segítséget kérni a New York-i haveroktól, legrosszabb esetben pedig az első hetet egy hotelban töltöm.

Bevallom őszintén, hogy még mindig nem csapott meg az utazás szele. Lehet, hogy ez amiatt van, hogy még várnom kell a nyelvvizsga eredményre. (Ezt a mondatot nagyon nehéz volt megfogalmazni úgy, hogy kizárólag pozitív töltetű szavakból álljon. Ez mostanában az egyik berögződésem: azzal is segítem a nyelvizsga pozitív kimenetelét, hogy kizárólag pizitívan nyilatkozom róla, pozitívan gondolok rá. Szóval bárki, aki ezt olvassa, mondja el hangosan 3x, hogy "Sikerülni fog a nyelvvizsgád!" és küldjön ezzel is pozitív energiákat. Köszönöm!)

Mindenesetre már éppen itt lenne az ideje az izgatottságnak, hiszen már csak 26 nap van május 3-ig.